Tudom, fura vagyok, de ha választanom kéne egy wellness hétvége és egy elhagyatott gyárban való csatangolás között, akkor az utóbbit választanám. Nagyon izgalmas helyen jártam, teljesen felvillanyozott!
Háros-szigeti hajógyár
Blog
Dubóczky Gergely
Bár a régi blogom már nincs meg, így képekkel nem tudom bizonyítani, de talán van, aki emlékszik rá, hogy Dubóczky Gergely karmesterrel jártunk már háztetőn, hídon, és a Vasúttörténeti park régi vonatai között is. A Gellért hegyi betonhasábokat már régen kinéztem neki, így amikor idén bejelentkezett fotózásra, már tudtam, hová viszem. Később még elkalandoztunk egy elhagyatott csarnokba is, szóval ez most ilyen beton-sorozat lett. Szerintem jól áll neki. (Az utolsó képet Peleskey Zsuzsa stylingolta.)
Ujházi Gyöngyi
A szépséges Gyöngyi hozta a gyönyörű csellóját, Peleskey Zsuzsa megstylingolta, én pedig lefotóztam. Smink: Dudás-Vincze Gabi.
Budapest felett az ég
Imádok tetőkön időzni, és most nagy mázlim volt, gyönyörű ég várt a High Note Bár tetejére jutva. Igazából portrét fotózni mentem, de nem bírtam ellenállni az elém táruló látványnak. Nézzétek, milyen szép a városunk!
Kálmándi Mihály
Kálmándi Mihály operaénekessel egy nagy sétát tettünk a budai várban, miközben elkészítettem a fotóit. A végén, mikor már túl voltunk sok-sok lépcsőzésen, egy ruszwurm krémesen és sok szép portré-helyszínen, kiderült, hogy van nála egy száz éves Voigtländer fényképezőgép. Amikor nagy rákészüléssel, izgatottan exponáltam vele, annyira picit kattant, hogy el se hittem, hogy sikerült képet készíteni vele. De sikerült, és Mihály el is küldte nekem az eredményt, amely az utolsó képen látható.
Farkas Gábor
Sablonosan hangzik, hogy megtisztelő, ha egy ilyen csodálatos zenész kér fel a portréfotói elkészítésére, de mit tegyek, ha tényleg ezt érzem… Kellett vinnünk világítást a Zeneakadémia nagytermébe, hogy el tudjuk készíteni a fotókat, de az igazi fény Farkas Gábor zongoraművész sugárzóan kedves és végtelenül barátságos lényéből áradt. Az asszisztenciáért hálás köszönet Kiss Péternek a D1 fotóstúdióból, a Zeneakadémiának pedig a helyszínért!
Bauhaus
Idén csak kevés házba jutottam el a Budapest100 rendezvényén, de nagyon hálás vagyok nekik, hogy kilistázták ezeket a gyönyörű épületeket, így nekem is bővült a listám a házakról, amelyekben be kell majd slisszolnom valamikor. Íme néhány hangulatkép, amit ezen a hétvégén a nyitott házak ünnepén készítettem.
Anyák
Anyák napjára gyönyörű anyákat mutatok gyermekeikkel, akiket mostanában fotóztam.
pálmafák
És amit a legutóbbi posztba nem tudtam beilleszteni: pálmafák és egyéb szépségek Malagáról.
Modern Malaga
Azt gondoltam, hogy a pálmafák, a tenger és a régi épületek jelentik majd a fő attrakciót számomra Malagán. Isten látja lelkem, nem számítottam rá, hogy leesett állal fogok barangolni a hihetetlenül forma-gazdag modern épületek között. 
Magnóliák
Idén két helyen is legeltettem a fényképezőgépemet a magnóliákon: az Andrássy úton és a Fillér utcában. Csodagyönyörűek!
Elhagyatott szépség
Vonzódom az elhagyatott helyekhez, ahol a szél-csapkodta ajtók és málló falak mögül előbukkan egy-egy csodálatos ablak, lépcső, vagy korlát, amelynek a hajdani pompáját csak elképzelni tudjuk.
Baráth Emőke – Voglio cantar
Ünnep számomra, hogy a régi, elveszett blogom helyett újat indíthatok, és mi más lenne a legjobb a kezdéshez, mint legnagyobb büszkeségem az utóbbi időben: Baráth Emőke első szóló lemezének fotózása a Warner Music megbízásából. Aki csak a képeket nézi, tán nem is sejti, hány ember és mennyi előkészület kell egy ilyen fotósorozat elkészítéséhez… Hálás köszönet illeti Peleskey Zsuzsannát a stylingért, Kis Pétert a stúdiófelszerelésért és végtelen türelméért, Pacsuta Ágit a sminkért, Jancsi Adriennt a frizuráért és a Gödöllői Kastélyt a szíveslátásért. És legeslegfőképpen Emőkét a bizalomért és a tartalomért, hiszen most csak a “héjról”, a borítóról beszélünk, a lényeg pedig ő, és ami a lemezen van. Magát a lemezt még nem láttam, de ha megérkezik Párizsból, megmutatom a facebook oldalamon!
